Tartalommegjelenítő Tartalommegjelenítő

Vissza a teljes oldalra
« Vissza

Hirdetmény a szimpátiaszavazás és az elektori választás időpontjairól és helyszíneiről

2016. február 25.

A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet (továbbiakban: NEAr.) 22. § (1)-(2) bekezdése értelmében az elektori gyűlések helyszínei a Kormányablakok, bármely elektor bármely Kormányablakban leadhatja a szavazatát.
A szavazólapon feltüntetésre kerülő személyek kijelölését célzó szavazás (szimpátiaszavazás) időpontja: 2016. március 2., míg a civil delegált tagok megválasztása (választás) időpontja: 2016. március 7.


Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 71. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban: Alap) Tanácsa és kollégiumai civil delegált tagjainak megválasztására az elektori gyűléseket az alábbiak szerint hívom össze.
A NEAr. 22. § (3) bekezdése értelmében elektori gyűlés alatt a Tanács esetében valamennyi; az egyes kollégiumok esetében a megfelelő elektori gyűlésbe (Nemzeti összetartozás, Új nemzedékek jövőjéért, Mobilitás és alkalmazkodás, Közösségi környezet, Társadalmi felelősségvállalás) visszaigazoltan bejelentkezett, megjelent elektort kell érteni.

A szimpátiaszavazás és a választás alkalmával az alábbi linken elérhető összes Kormányablakban, az egyes Kormányablakok nyitvatartási ideje szerint lehet szavazni: www.kormanyablak.hu/hu/kormanyablakok

A NEAr. 22. § (4) bekezdése szerint a visszaigazolt bejelentkezés alapján szavazásra jogosult elektorok személyazonosságuknak Kormányablak munkatársa által történő megállapítását (mandátumigazolás) követően személyesen vesznek részt, a szavazásra jogosult elektor helyettesítésére nincsen lehetőség. A mandátumvizsgálathoz valamennyi elektornak magával kell hoznia arcképes személyazonosító igazolványát (személyi igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély), ezek hiányában a mandátumigazolás – az arcképes személyazonosító igazolvány számának rögzítése – nem történhet meg.
Az elektori gyűlések ügyrendjét az Alap internetes honlapján, a www.civil.info.hu/web/nea/home oldalon 2016. február 25. napjáig teszem közzé.

Budapest, 2016. február 25.

Balog Zoltán s.k.
emberi erőforrások minisztere

 

 

A Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban: Alap) testületei (Tanács és kollégiumok) civil delegált tagjainak megválasztására összehívott elektori gyűlések
ÜGYRENDJE


Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 71. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján az Alap testületei (Tanács és kollégiumok) civil delegált tagjainak megválasztására összehívott elektori gyűlések ügyrendjét az alábbiak szerint állapítom meg.

Az elektori gyűlés feladata
A Tanács és a kollégiumok civil delegált tagjait és póttagjait a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről rendelkező 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet (NEAr.) 24. § (2) bekezdésében illetve az 1. számú mellékletében meghatározott elektori gyűléseken kell megválasztani a Civil tv.-ben, a NEAr.-ben, valamint az ügyrendben foglalt szabályok szerint.


Az elektori gyűlés összehívása
Az elektori gyűlések miniszter általi összehívására a Civil tv. 71. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hirdetmény útján kerül sor.


A mandátumvizsgálat módja
Az elektori gyűlésen jelölési és szavazati joggal (továbbiakban együtt: elektori jogok) rendelkező elektorként csak a civil jelöltállítási rendszerbe a Civil tv. és a NEAr. szerint érvényesen bejelentkezett civil szervezet nyilatkozatában elektorként megjelölt személy vehet részt. Az elektori gyűlés alatt a Tanács esetében valamennyi; az egyes kollégiumok esetében a megfelelő elektori gyűlésbe visszaigazoltan bejelentkezett, megjelent elektort kell érteni. Az érvényes bejelentkezés és a bejelentkezés adattartalma kérdésében az Alap internetes honlapjának (www.civil.info.hu/web/nea/home) jelen Ügyrend közzétételének napja szerinti nyilvántartása az irányadó. Az elektor az elektori jogait csak az elektori gyűlés helyszínén lezajló mandátumvizsgálatot követően gyakorolhatja. Mandátumigazolás nélkül az elektori gyűlésen az elektori jogok nem gyakorolhatók. A mandátumvizsgálatot a Kormányablak munkatársa (továbbiakban: kormányhivatali munkatárs) jogosult elvégezni.


A mandátumigazoláshoz az érvényesen bejelentkezett civil szervezet elektorának be kell mutatnia arcképes, személyazonosításra alkalmas okmányát (személyi igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély). Arcképes személyazonosító igazolvány hiányában, valamint akkor, ha megállapítást nyer, hogy a mandátumvizsgálatra jelentkezett személy nem jogosult az elektori gyűlésen elektorként részt venni, mandátumigazolásra nincs lehetőség. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a mandátumvizsgálatra jelentkezett személy jogosult az elektori gyűlésen elektorként részt venni, a személyazonosításra alkalmas okmányának száma rögzítésre kerül a zárt hálózatú számítógépen (személyazonosság megállapítása).
Amennyiben az elektor adatai nem egyeznek meg a felmutatott igazolványon és a rendszerben, az elektori jogok nem gyakorolhatóak.
A mandátumvizsgálat eredménye ellen jogorvoslatnak nincs helye.


Az elektori gyűlésre vonatkozó általános szabályok
Az elektori gyűlés a mandátumigazolással rendelkező elektorok számától függetlenül határozatképes.
Az elektori gyűlés nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.
Az elektori gyűlés menete:
I. Szimpátiaszavazás (szavazólapon feltüntetésre kerülő személyek kijelölését célzó szavazás)
II. Választás (civil delegált tagok megválasztása)


Testületi tagok megszavazásának rendje
A Tanács és a kollégiumok civil delegált tagjait a Civil tv.-ben, a NEAr.-ben és az ügyrendben rögzített szabályok szerint egyéni listás szavazással választják meg a mandátumigazolással rendelkező elektorok.
A választásra vonatkozó szavazólapra minden olyan jelölt neve felkerül, aki a mandátumigazolással rendelkező elektorok tíz százalékának szavazatát az erre irányuló szavazás (szimpátiaszavazás) során elnyerte. Szavazólap alatt az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületét kell érteni.
A szavazólapon rögzíteni kell a következő adatokat:
- az elektori gyűlés helye, időpontja,
- az elektori gyűlés megnevezése (NEAr. 1. számú melléklete szerint),
- a választás célja (Tanács, vagy valamely kollégium tagjának/tagjainak megválasztása, kollégium esetében a kollégium pontos megjelölésével),
- a listára leadható szavazatok száma, arra irányuló figyelmeztetéssel, hogy ennél több személy megjelölése nem lehetséges,
- a jelöltek neve abc sorrendben.


I. Szimpátiaszavazás
A szimpátiaszavazás során a jelenlévő elektorok száma az érvényes mandátumigazolással rendelkező elektorok száma azon testületre és elektori gyűlésre vonatkozóan, amelyre az érvényes mandátumigazolással rendelkező elektor szavazatát leadta. Az az elektor számít szavazáson megjelentnek, akinek a személyazonosító okmány száma rögzítésre került (mandátumigazolt).
A szimpátiaszavazás során minden elektor egyszer jogosult szavazni tetszőleges számú tanácsi és kollégiumi tagjelöltre. A szavazás nem szakítható meg, adattartalma a szavazat elektor általi véglegesítését követően nem módosítható.

Szimpátiaszavazás folyamata
1. A kormányhivatali munkatárs bejelentkezik a rendszerbe.
2. A kormányhivatali munkatárs kiválasztja az elektort a rendszer által felkínált listából.
3. A kormányhivatali munkatárs ellenőrzi a megjelent elektor személyazonosságát.
4. A kormányhivatali munkatárs rögzíti az elektor által átadott személyazonosító okmány számát.
5. Az elektor a tanács jelöltjei közül tetszőleges számúra adja le a szavazatát, az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén.
6. Az elektor az elektori gyűlésének megfelelő kollégiuma jelöltjei közül tetszőleges számúra leadja a szavazatát, az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén.
Amennyiben az elektor egyik testület esetében sem kíván jelölni, tartózkodhat.
7. A rendszer egy összesítő képernyőn megmutatja a leadni tervezett szavazatokat.
8. Az elektor a szimpátiaszavazás befejezésével rögzíti a leadott szavazatokat. Ezt követően további módosítási lehetőség nincs, az elektor számára újabb szimpátiaszavazás sem indítható

.
A szimpátiaszavazás zárása
1. A kormányablakban (a helyiségben) a hirdetményben megjelölt zárás időpontját megelőzően megjelent elektorok jogosultak, a határidőn túl megjelentek nem jogosultak leadni a szavazataikat. A szabályozások betartásáért a kormányhivatali munkatárs felel.
2. A szimpátiaszavazást követően a kormányhivatali munkatárs adminisztratívan jelzi, hogy a szavazás folyamata részéről lezárult. Ezzel az érintett munkatárs elől a rendszer zárolásra kerül, szimpátiaszavazás céljából már nem tud ismételten bejelentkezni.
3. A rendszer központi zárását a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya vezetője végzi el, amikor meggyőződött róla, hogy szavazásra jogosult elektor már nem várakozik szavazásra. (A zárás előtt esetleg kialakuló várakozások száma miatt ez előre nem becsülhető, nem feleltethető meg egy automatikus zárási időpontnak)
A szimpátiaszavazás eredményeit a zárt hálózatú számítógépes rendszer összesíti, amely alapján a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya elkészíti az összesítést tartalmazó jegyzőkönyveket, valamint az elektronikus szavazólapokat a Tanácsra és a kollégiumokra vonatkozóan.
Az elektori gyűlések jegyzőkönyveit a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hitelesíti. A jegyzőkönyv tartalmazza az elektori gyűlés helyszínét, időpontját, a jegyzőkönyvkészítő, a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét, a megjelent elektorok számát, valamint az elektronikus szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet annak készítője és a hitelesítő írják alá.

II. Választás
Az elektronikus szavazólapon az elektor a Tanács és az elektori gyűlésnek megfelelő kollégium esetében egyaránt legfeljebb három-három jelöltre adhatja le érvényesen a szavazatát. A választás során minden elektor egyszer jogosult szavazni, a szavazás nem szakítható meg, adattartalma a szavazat elektor általi véglegesítését követően nem módosítható. Az az elektor számít szavazáson megjelentnek, akinek a személyazonosító okmány száma rögzítésre került (mandátumigazolt).


Választás folyamata
1. A kormányhivatali munkatárs bejelentkezik a rendszerbe.
2. A kormányhivatali munkatárs kiválasztja az elektort a rendszer által felkínált listából.
3. A kormányhivatali munkatárs ellenőrzi a megjelent elektor személyazonosságát.
4. A kormányhivatali munkatárs rögzíti az elektor által átadott személyazonosító okmány számát.
5. Az elektor az elektori gyűlésének megfelelő kollégiuma jelöltjei közül háromra adhatja le a szavazatát, az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén.
6. Az elektor a tanács jelöltjei közül háromra adhatja le a szavazatát, az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén.
7. A rendszer egy összesítő képernyőn megmutatja a leadni tervezett szavazatokat.
8. Az elektor a választás befejezésével rögzíti a leadott szavazatokat. Ezt követően további módosítási lehetőség nincs, az elektor számára újabb választás sem indítható.

A választás zárása
1. A kormányablakban (a helyiségben) a hirdetményben megjelölt zárás időpontját megelőzően megjelent elektorok jogosultak, a határidőn túl megjelentek nem jogosultak leadni a szavazataikat.
2. A választást követően a kormányhivatali munkatárs adminisztratívan jelzi, hogy a szavazás folyamata részéről lezárult. Ezzel az érintett munkatárs elől a rendszer zárolásra kerül, választás céljából már nem tud ismételten bejelentkezni.
3. A rendszer központi zárását a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya vezetője végzi el, amikor meggyőződött róla, hogy szavazásra jogosult elektor már nem várakozik szavazásra. (A zárás előtt esetleg kialakuló várakozások száma miatt ez előre nem becsülhető, nem feleltethető meg egy automatikus zárási időpontnak)


Jegyzőkönyv vezetése, hitelesítése
A választás eredményeit a zárt hálózatú számítógépes rendszer összesíti, amely alapján a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya elkészíti az összesítést tartalmazó jegyzőkönyveket a Tanácsra és a kollégiumokra vonatkozóan, mely tartalmazza a megválasztott tagok és póttagok adatait.
A Tanács civil delegált tagjainak megválasztásával kapcsolatos összesített adatokat külön hitelesített jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a hivatalos honlapon keresztül nyilvánosságra hozni.

A kollégiumok civil delegált tagjainak megválasztásával kapcsolatos összesített adatokat elektori gyűlésenként külön hitelesített jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a hivatalos honlapon keresztül nyilvánosságra hozni.
Az elektori gyűlések jegyzőkönyveit a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hitelesíti. A jegyzőkönyv tartalmazza az elektori gyűlés helyszínét, időpontját, a jegyzőkönyvkészítő, a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét, a megjelent elektorok számát, valamint az elektronikus szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet annak készítője és a hitelesítő írják alá.

Szavazatszámlálás
A leadott szavazatokat a zárt informatikai rendszer összesíti, amely alapján a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya elkészíti az összesítést tartalmazó jegyzőkönyveket a Tanácsra és a kollégiumokra vonatkozóan, mely tartalmazza a megválasztott tagok és póttagok adatait.
A szavazás eredményével szemben kifogásnak, fellebbezésnek nincs helye.
Szavazategyenlőség esetén a tagságot elnyerő jelölt kilétét nyilvános sorsolással kell megállapítani. A sorsolást a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár rendeli el.

A szavazás eredménye
A Civil tv. 72. § (4) bekezdése szerint a Tanács, illetve kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerinti legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek.
Az elektori gyűlésen megválasztott civil delegáltak névsorát, valamint a póttagok nevét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


Budapest, 2016. január 22.


Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
sk.