Webtartalom-megjelenítő Webtartalom-megjelenítő

Számviteli kérdések

A Civil törvény alapján a szervezeteket érintő legjellemzőbb számviteli kérdések

Számviteli kérdések

 

Melyek a legfontosabb azonnali teendői a civil szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak?

Minden év május 31-ig letétbe kell helyezni - a régi szabályok szerint elkészített - számviteli beszámolót.

2012. január 1-jétől:
minden civil szervezet mérlegforduló napja december 31., valamint
minden közhasznú szervezetnek kettős könyvvitelt kell vezetnie.

Abban az esetben, ha a működési költség a közhasznú tevékenységhez (pl. természeti értékek őrzése során, vagy lakossági tanácsadás, tanuló ifjúság részére szervezett programok során telefonköltségek keletkeznek) kapcsolódóan keletkezik, akkor azt működési, vagy közhasznú tevékenységhez kell elszámolni?

A működési költségek a szűken vett szervezet fenntartásának költségeit jelentik. Ha a működési jellegű költség közvetlenül az alapcél szerinti tevékenységek (így a közhasznú tevékenységek is) megvalósulását szolgálják, oda kell elszámolni.

Abban az esetben, ha a költség nem rendelhető egyértelműen az alapcél szerinti (közhasznú), vagy a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez, a tevékenységtípusok bevételei arányában kell megosztani a költséget.

A közhasznú szervezet akkor is köteles kettős könyvvezetésre, ha nem folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet?

A közhasznú jogállású szervezet minden esetben kettős könyvvezetést köteles alkalmazni.

A Civil tv. 27.§ (2) bekezdése alapján a kettős könyvvitelt csak könyvelő végezheti számla ellenében, vagy a közhasznú szervezet is végezheti magának a könyvelést? A kettős könyvvitelt csak szakképzett könyvelő, vagy bárki végezheti, aki elsajátítja annak módját?

Sem az egyszeres, sem a kettős könyvvitelnél nem kötelező jogszabály szerint könyvelő alkalmazása. Nincs akadálya annak, ha a szervezet saját emberi erőforrással intézi a könyvelését.

Jogszabályi feltételei a könyvelői szolgáltatás nyújtásának vannak, amikor egy szervezet (gazdasági társaság, vállalkozó, stb.) egy másik jogi vagy természetes személynek nyújt számviteli szolgáltatást.

A Civil tv. 29. § követelményeit lehet-e teljesíteni az eddigi T.1715/B-AB nyomtatvány kitöltésével és a törvényben részletezett közhasznúsági és kiegészítő mellékletekkel?

A 2012. évben, az előző évről szóló közhasznúsági jelentést még a korábbi szabályoknak megfelelően kell elkészíteni, papír alapon lehet letétbe helyezni. A 2013. évtől már az új, elektronikus űrlapon kell a közhasznúsági mellékletet elkészíteni és a bíróságnak – letétbe helyezésre és nyilvánosságra hozásra – megküldeni.

A Civil tv. 30.§ (1) pontban szereplő „kötelező könyvvizsgálat" mikor kötelező?

Könyvvizsgálat akkor kötelező, ha a civil szervezet
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele meghaladta a 200 millió forintot, vagy
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. [A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 155. § (3)]

Hova kell besorolni a civil szervezettől másik civil szervezetnek juttatott támogatást?

Ha támogatásról van szó, azt úgy kell tekinteni, mint bármilyen más, a magánszférából érkező támogatást. Ezt a törvény egységesen adományként kezeli.

Adhat-e önkormányzat nem közhasznú szervezetnek támogatást, és milyen formában?

Igen, ebben a tekintetben nincsen változás a törvényben.

Milyen támogatást kaphat a közhasznú szervezet, és milyet a többi szervezet? Mi az, amit csak egy közhasznú szervezet kaphat az államtól, önkormányzattól, és mi az, ami a többiekre is vonatkozik?

A Civil törvény ebben a kérdésben nem korlátozza a támogatókat: minden civil szervezet kaphat az önkormányzattól, államtól működési és programtámogatást is.

A központi költségvetésből ugyanakkor működési támogatás civil szervezet részére csak a Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtható.

Költségvetési támogatásnak számít-e egy nemzetközi szervezettől érkező támogatás?

Igen, ha az Európai Uniótól származik, mivel az EU forrásai a tagállamok befizetéseiből származnak, illetve más államoktól is érkeznek támogatások.

Alapszabályunk kimondja "céljaink elérése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathatunk". Ez hogyan működhet? Lakossági használt ruha adományokból havonta általában egy alkalommal ruhabörzét rendezünk, majd a befolyt összeget adományként továbbítjuk a Rászorultak Alapítványának. Ezt a tevékenységet folytathatjuk-e tovább, illetőleg van-e lehetőség arra, hogy az ebből befolyt összeget, ha a szükség úgy hozza, saját egyesületünk kiadásaira (pl. klubhelyiségünk közüzemi díjának kifizetésére) fordítsuk?

A gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összes bevétel 60 %-át, valamint nem veszélyeztetheti a szervezet céljának elérését. Amennyiben ezt a mértéket a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel mégis meghaladja, az adóhatóság felhívja erre a törvényességi ellenőrzésért felelős ügyészséget. Az ügyészség – saját megítélése alapján – eljárást indíthat, amelynek keretében megvizsgálja, és szükség esetén felszólítja az egyesületet a törvénybe ütköző állapot megváltoztatására.

Az egyesület által végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele felhasználható.

Webtartalom-megjelenítő Webtartalom-megjelenítő